A kínai hagyomány úgy tartja, ha magadnál hordod a hozzád kapcsolódó állatövi jegy talizmánját/amulettjét akkor az szerencsét, boldogságot és jólétet hoz neked.
„A kínai asztrológia a kínai kultúrában gyökeredző sok ezer éves ezoterikus hagyomány és tan, mely a világ alapelemeinek viselkedését, a természet rendjét, körforgását magyarázza.
A kínai asztrológia Nyugaton elsősorban a 12 állatjegyről ismert, de ezek a horoszkópnak csak egyetlen, első közelítését jelentik. A kínai naptár ugyanis a holdfázisokra épül: a holdévben 12, nagyjából 29 és fél napos hónap van. A kerekítés kedvéért hasonlóan a nyugati naptárhoz, 6 darab 29 napos kishónap, és 6 darab 30 napos nagyhónapra tagolódik. Körülbelül 3 évenként pedig megtoldják egy kiegészítő hónappal, de ezek nem szabályosan követik egymást. A kínai holdév általában később kezdődik, mint a nyugati napév.
A kínai asztrológia az időt 60 éves ciklusokra osztja, ezen belül minden év egy bizonyos Égi Törzs és egy Földi Ág kombinációjából alakul ki. Másfelől az Égi Törzsek (az elemek, sorban: Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz mind a Yin illetve Yang formájukban) és a Földi Ágak (az állatjegyek) a holdhónapokhoz, holdnapokhoz, az órákhoz és a 12 állatjegyhez is kapcsolódnak, tehát az egyéni sorsra és jellemre is kihatnak.
Minden holdújév kezdetekor más állat veszi át az uralmat az adott esztendőre. Minden jegyhez tartozik egy őt leginkább meghatározó elem, égtáj, illetve szín. A színek több fajta jelentést is hordozhatnak. Ezek mellett a jin és jang tulajdonságait is hordozzák magukban, melyet befolyásol az előző 3 tulajdonság is.
A 12 állat sorrendben:
Patkány 鼠 (földi ág 子)
Bivaly 牛(földi ág 丑)
Tigris 虎 (földi ág 寅)
Nyúl 兔 (földi ág 卯)
Sárkány 龙 (földi ág 辰)
Kígyó 蛇 (földi ág 巳)
Ló 马 (földi ág 午)
Kecske 羊 (földi ág 未)
Majom 猴 (földi ág 申)
Kakas 鸡 (földi ág 酉)
Kutya 狗 (földi ág 戌)
Disznó 猪 (földi ág 亥)”
