Nem akartam mást, csak menekülni. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy az ő karjába rohanok.
Miután egy szeretetlen házasságból menekülve leléptem a városból, egy kisvárosba, Havenbarrow-ba költöztem, hogy újrakezdjem az életemet.
Nem számítottam rá, de azon kaptam magam, hogy vonzódom a város feketebárányához.
Zakkantnak minősítették. Hidegnek. Sötét múltú embernek.
Úgy tűnt, senki nem veszi észre a Jax szemében meg-megcsillanó fényt. A véletlenszerű, jószívű megnyilvánulásait, amelyekre olyankor került sor, amikor senki nem látta. Ahogy mosolyra fakasztott, és megnevettetett.
Jax segített nekem megszabadulnom a csomagtól, amit a hátamon cipeltem. Türelmes volt a fájdalmamat, és gyengéd a sebeimet illetően. Ő volt a nyugalom a hurrikánom közepette.
Azonban amikor mindkettőnk múltja visszatért kísérteni a jelenbe, gyorsan rájöttünk, hogy a szerelmi történetek időnként nem a reményeink szerint végződnek.
Időnként nem marad más, csak a vihar kártétele.
Rólunk mondták eddigi vásárlóink
